Magánnyomozás helyzete Magyarországon   

Magánnyomozás kialakulása


A magánnyomozás Magyarországon a rendszerváltást követően alakult ki. Jelentősége egyre nő, bár Európa több országához képest nálunk több az engedéllyel rendelkező magándetektív. Azt azonban meg kell említeni, hogy magánnyomozással foglalkozó személyek nagy része gazdasági társaság alkalmazottjaként vagy vezetőjeként tevékenykedik. Ezek a cégek pedig zömében személy- és vagyonvédelemmel foglalkoznak. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a tevékenységi körök megjelölésénél nálunk a magánnyomozás, valamint a személy- és vagyonvédelem ugyanazon TEÁOR szám alatt szerepel „7460”.

Cikkemben kizárólag a magánnyomozás helyzetével foglalkozom - elkülönítve a fentiekben említett személy- és vagyonvédelemtől. Magyarországon e témát nagyon kevesen dolgozták fel, így széles szakirodalom nem áll rendelkezésre, ezért főként saját tapasztalatomra, valamint kutatómunkámra hagyatkozom. A téma részletes feldolgozása előtt röviden tekintsük át a magánnyomozás „világtörténelmét”.

Francois-Eugene Vidocq

A magánnyomozás első legismertebb képviselője a mindenki által ismert Francois-Eugene Vidocq volt. Vidocq (1775-1857) saját magánnyomozó üzletbe kezdett (Le Bureau de Renseignements) 59 éves korában. Ezt megelőzően is végzett számos és eredményes magánnyomozást. Vidocq munkássága inspirált több klasszikus szerzőt, pl. Dickens, Doyle és Poe.

Allen Pinkerton

A magánnyomozás történeti áttekintéséből jelentőségére való tekintettel, nem hagyhatjuk ki az első ismert amerikai magánnyomozót Allen Pinkertont sem. Allen Pinkerton 1850-ben lett magánnyomozó miután 3 évet szolgált a Chicagói rendőrkapitányságon. Emlékezetes tevékenysége volt Lincoln elnök elleni merénylet megakadályozása, amit elnöki beiktatásakor akartak elkövetni. Ezt követően Lincoln elnök megkérte, hogy hozzon létre egy titkosszolgálatot. Ez a titkosszolgálat, azóta is létezik az Amerikai Egyesült Államokban. Allen Pinkerton detektív ügynökségének a „mi sohasem alszunk” volt a jelmondata. Pinkerton nevét ma is több nyomozó iroda viseli, a világ számos országában, és a jelmondatot is használják.

J.J. „Jay” Armes

Talán a legnépszerűbb magánnyomozó J.J. „Jay” Armes lett, aki mindkét kezét elveszítette 12 éves korában, amikor dinamitrúddal játszott. Zseniális nyomozással megtalálta és kiszabadította Marlon Brando színész elrabolt fiát. Ezt követően egy hawaii TV műsorban népszerűsítette a magánnyomozást.

Harold K. „Hal” Lipset

Ez idő tájt vitathatatlan, hogy a legismertebb magánnyomozók az USA-ban vannak. Az Egyesült Államok magánnyomozói közül is kitűnt az „öreg mesternek” becézett Harold K. „Hal” Lipset. Hihetetlen tekintélyre tett szert a lehallgatás terén, módszerei elkápráztatták a világot. Értett a poloskák elrejtéséhez. Módszerei legendássá váltak. Patricia Hall 1964-ben írt könyvében (The Bug in the Martini Olive) számtalan érdekes rejtekhelyet sorol fel, melyet Lipset talált ki.

Magyarországi történet

Ez idő alatt Magyarországon a magánnyomozás jogilag szabályozatlan volt. Először 1914-ben egy BM körrendelet szabályozta e tevékenységet, 1919-ben a Tanácsköztársaság kormánya azonban hatályon kívül helyezte, majd 1923-ban újra engedélyezte és szabályozta egy BM körrendelet. Amikor 1949-ben felszámolták a többpártrendszert, Magyarország népköztársaság lett, Dobi István kormánya megtiltotta a magánnyomozást. 1977-ben az un. deregulációs folyamat eredményeként hatályon kívül helyezték ezt a tiltórendeletet. 1982-ben pedig a belügyminiszter rendeletben betiltotta a magánnyomozást. Sasvári Rudolf álláspontja szerint ezt a döntést nagymértékben befolyásolta a Pinkerton botrány. 87/1995. (VII. 14) kormányrendeletet követően, mely a „Vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól” szól, ismét lehetővé vált a magánnyomozói tevékenység végzése Magyarországon.

Magánnyomozás helyzete Magyarországon

2004-ben a magyarországi magándetektívek megtartották az első konferenciájukat Szegeden. Ekkor kb. 1600 magánnyomozót tartanak nyilván, akikből mintegy 1350 tekinthető aktívnak. Cseke Gábor a Romániai Újszóban megjelent cikkében leírt adatok alapján Romániában 200-as létszám van, és Ausztriában is csak 600 magándetektív dolgozik.

2006. február 20-án Magyarországon 12 926 olyan cég van bejegyezve a cégbíróságon amelyek tevékenységi körében szerepel a 74.60 TEAOR. Ezek közül 10 056 cég működött. Jelenleg 2015-ben összsen 229 cég van, melynek főtevékenysége a magánnyomozás

74.60 Nyomozási, biztonsági tevékenységhez tartozik:

  • őrzés, felügyelet és egyéb védelmi tevékenység
  • értékcikkszállítás
  • testőrtevékenység
  • utcai járőrözés, lakóépületek, iroda, gyár, építési terület, szálloda, színház, zenés szórakozóhely stb. területén végzett védelmi és figyelőszolgálati tevékenység,
  • tömegközlekedés területén folytatott biztonsági tevékenység, pl. csomag és utas átvizsgálása repülőtereken, őrjárat vonatokon, metrón,
  • áruházi lopásvédelem, nyomozószolgálat,
  • a műszaki berendezések távfelügyeletét, - ellenőrzését biztosító telefonok és más eszközök működtetése,
  • a riasztások ellenőrzése, hogy valódi vagy álriasztás-e, és a rendőrség, tűzoltóság, mentők hívása, ha az szükséges,
  • a szakértői tanácsadás (minősítést is beleértve) a termelés-, a lakás- vagy a közbiztonság területén, beleértve a biztonsági átvilágítást is,
  • a riasztók előre történő minősítése (kipróbálás), rendőrség, mentők és tűzoltók hívása,
  • a bármilyen adat-, jelhordozón lévő információ biztonsági megsemmisítése
  • a magánnyomozói tevékenység

A piaci igényekhez igazodva a magánnyomozók által leggyakrabban végzett, illetve meghirdetett tevékenységek:

  • Eltűnt személyek felkutatása
  • Hozzátartozók, házastársak hűségének ellenőrzése
  • Polgári peres eljárásokhoz bizonyítékok, kiegészítő adatok begyűjtése (főként ügyvédi irodákkal együttműködve)
  • Személyek környezettanulmánya, megbízhatóságának, munkahelyi alkalmasságának vizsgálata
  • Cégek biztonsági átvilágítása
  • Üzleti partner megbízhatóságának, fizetőképességének vizsgálata
  • Adósságkezeléssel összefüggő nyomozások (vagyoni - tulajdoni viszonyok feltérképezése)
  • Az összes magánnyomozói engedéllyel rendelkező és a cégbíróságnál bejegyzett cég 50%-a működik a fővárosban.
Város Cég száma Grafikon
Budapest I., 2
Budapest II., 4
Budapest III., 8
Budapest IV., 16
Budapest V., 4
Budapest VI., 1
Budapest VII., 7
Budapest VIII., 6
Budapest IX., 9
Budapest X., 3
Budapest XI., 10
Budapest XII., 4
Budapest XIII., 7
Budapest XIV., 9
Budapest XV., 7
Budapest XVI., 3
Budapest XVII., 2
Budapest XVIII., 3
Budapest XIX., 1
Budapest XX., 1
Budapest XXI., 2
Budapest XXII., 5
Budapest XXIII., 0
Összesen: 114

A Fővárosban - mint ahogy a diagram is mutatja – legtöbb cégbírósági bejegyzéssel rendelkező, magánnyomozással foglalkozó gazdasági társaság a XIII. kerületben van. Legkevesebb pedig az I., kerületben. A magánnyomozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység, és kötelező a kamarai tagság is. Magánnyomozói tevékenység, tehát kamarai tagság nélkül nem végezhető. A fentiekben említett cégbíróságnál bejegyzett és magánnyomozói tevékenységet felvett cégek statisztikai adatai eltérést mutatnak a Személy- és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagságának statisztikai adataitól. Ennek oka az lehet, hogy ezek a gazdasági társaságok valójában nem végeznek legális magánnyomozói munkát, ezért nem rendelkeznek kamarai tagsággal. A kamara, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult természetes személyek, önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

A Kamara

     
  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, tagjainak, testületeinek, és az általa nyilvántartott vállalkozások általános szakmai érdekeit, az SzVMt.-ben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése, a hatályos jogszabályok, az alapszabály, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályzat alapján történjen
  • megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire; c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását, megváltoztatását
  • kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban
  • önkormányzati szabályzat formájában megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait
  • etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagjaival szemben
  • a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat
  • a R.-ben megjelölt rendőri szervekkel, a SzVMt. által előírt mértékű adatcserét folytat, a kapott adatok nyilvántartása, és az általa kezelt adatok közlése útján
  • tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások szakirányú tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét
  • hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt, és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek
  • kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel, egyesületekkel, a rendvédelmi szervekkel és az önkormányzatokkal
  • kezdeményezi szabványok kiadását
  • kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai vagyonvédelmi tervezői engedélyt, évenként közzéteszi a tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak, és a szakmai előírások betartását;
  • tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott elvek szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;
  • a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott előírások szerint, választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatást nyújt;
  • meghatározza a vagyonvédelmi, biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők;
  • a kamarát érintő ügyekben az SzVMt., az R., más hivatkozott jogszabályok és a jelen alapszabály, és a kamara más önkormányzati szabályzatai szerint jár el
  • külön nem szabályozott eljárási kérdésekben, a kamara tagjaira és nyilvántartott vállalkozásaira vonatkozó eljárásokban a Ket. az irányadó.

A kamara tagjának joga van arra- amennyiben az SzVMt másként nem rendelkezik-, hogy:

  • szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet küldöttválasztó gyűlésén, illetőleg közgyűlésén
  • területi küldötteket válasszon, illetve területi küldötté választhassák
  • területi küldöttként részt vegyen a területi küldöttgyűlésen, ott országos küldötteket, illetve területi tisztségviselőket válasszon, továbbá területi tisztségviselővé, illetve országos küldötté választhassák
  • országos küldöttként részt vegyen az országos küldöttgyűlésen, ott országos tisztségviselőket válasszon, illetve országos tisztségviselővé megválaszthassák

A kamara tagjának joga van arra továbbá, hogy

  • igénybe vegye a kamara szolgáltatásait
  • a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen
  • jogszabályt, vagy alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelő bizottságnál
  • az általa sérelmezett határozattal kapcsolatban - a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint a bírósághoz forduljon
  • egyedi ügyekben felvilágosításért, állásfoglalásért a felügyelő bizottsághoz forduljon
  • közérdekű ügyekben bejelentést tegyen a kamara országos, illetve területi szervezeteinél.

A kamara a kiemelkedő tevékenységet végző tagjait - a kamara elismerési szabályzata szerint - elismerésben részesítheti.

A kamara tagjának kötelezettsége, hogy:

  • megismerje, megtartsa, illetőleg megtartassa a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglalt rendelkezéseket, és a tevékenységre vonatkozó jogi és szakmai előírásokat
  • megfizesse a kamarai tagdíjat
  • az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye
  • tevékenysége kifejtése során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelelően járjon el
  • lakcímének, levelezési címének, ideiglenes lakcímének megváltozását, továbbá más, a kamara által nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül, bármely kamarai területi szervezetnél írásban bejelentse, továbbá ha új lakcíme más területi szervezet illetékességi területén van, úgy 30 napon belül e szervezethez átjelentkezzen.

Üzleti hírszerzés

A magánnyomozás tárgyalásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyre inkább hazánkban is terjedő üzleti hírszerzést és annak elhárítását. A hírszerző tevékenység Magyarországon vállalkozás formájában nem végezhető, így e tevékenységet is a magánnyomozók végzik. Ez a tevékenység annál is inkább kényes, mert nem megfelelően felkészült, hiányos ismeretekkel rendelkező magánnyomozók érinthetik az ipari kémkedés területeit, mellyel súlyos bűncselekményt is elkövethetnek. Itt utalnék arra, hogy a közelmúltban USA Kalifornia államában vádat emelt a Hewlett Packard amerikai nagyvállalat két volt vezetője és három magándetektív ellen Bill Lockyer kaliforniai főügyész újságírók és vállalati vezetők elleni kémkedés miatt. A vállalat szeptember elején beismerte, hogy magándetektíveket fogadott fel, hogy újságírókat és a saját igazgatótanácsának tagjait figyeljék meg annak kiderítésére, ki szivárogtatott ki értesüléseket a sajtónak. A detektívek magukat másnak kiadva jutottak hozzá az érintettek telefonbeszélgetéseinek listájához. A vádlottaknak emellett számítógépes adatok jogosulatlan felhasználásáért is felelniük kell a bíróságon.

A magánnyomozás jogszabályi szabályozása

rendelet a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény végrehajtásáról. 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról.

A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozás szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény

2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól

Esettanulmányok

1. Esettanulmány

Egy ruházati kiskereskedelemmel foglakozó gazdasági társaság ügyvezető igazgatója fordult a céghez és kérte segítségünket, ugyanis az egyik nagy áruházukban hatalmas a leltárhiány és fokozatosan növekszik. A probléma megoldása érdekében tervet készítettünk, mely 4 fázisból állt:

I. átvilágítás
II. stabilizálás
III. az elért szint fenntartása
IV. továbbfejlesztés

A belső vizsgálat megkezdése előtt a külső hatások mértékét vizsgáltuk meg.

 


Az áruház földrajzi helye (megye, város, a városon belüli elhelyezkedés)
Az adott területre jellemző elkövetési magatartások
Az adott terület (agglomeráció) bűnügyi statisztikájának elemzése
Majd ezt követően az eredményt egybevetettük a leltárhiánnyal és elkezdtük a dolgozói és vezetői réteg tevékenységének, intézkedéseinek elemzését. Áttanulmányoztuk az előző időszak biztonsági koncepcióját (1 évre visszamenőleg), a rendelkezésre álló biztonsági erőket, megvizsgáltuk az árukezelést, a bizonylatolási fegyelmet, valamint a belső előírások betartását.
Megállapítottuk, hogy a magas leltárhiány több okból keletkezett. Az egyik ok a dolgozók biztonsági ellenőrzésének az elmulasztása (ez eredményezte a számottevő belső lopásokból keletkező hiányt), a folyamatos ellenőrzés hiánya, az árukezelési szabályok be nem tartása, a vagyonvédelemért felelős személyek nem elég alapos munkája. A feltárt problémákat megoldottuk, a leltárhiány látványosan csökkent. A szolgáltatásunkért kifizetett vállalkozási díj csak egy része a megspórolt áru értékének.

 2. Esettanulmány

Egy irodabútorokat forgalmazó társaságot felkeresett egy üzletkötő, és az alkalmazó cége nevében vásárolt kisebb mennyiségű irodabútort. A vételárat azonnal kifizette. A következő hetekben néhányszor vásárolt még hasonló terméket. Vásárlása közben igyekezett személyes kapcsolatot kialakítani, a bizalmat megnyerni. Minden alkalommal folyamatosan arról beszélt, hogy cége milyen komoly üzleti tevékenységet folytat, és hatalmas bevétele van. Az egyik eladónak még a jelenleginél lényegesen jövedelmezőbb munkalehetőséget is kínált. Valahányszor az üzletbe ment, már ismerősként üdvözölték, az eladókkal a kapcsolata szinte baráti lett. Néhány nap múlva ismét megjelent az üzletben és meglehetősen nagy tétel bútort rendelt. Tekintettel a nagy mennyiségre, halasztott fizetési lehetőséget kért és kapott. A bútorok szállításáról ő gondoskodott, azonban a határidő lejártát követően nem fizetett. A fizetési felszólítások eredménytelenek voltak, az adós cég vezetője azt állította, hogy elismeri a tartozást, azonban fizetni nem tud. A halasztott fizetéssel vásárolt bútorok már nincsenek meg, azokat visszaadni nem tudja. A cég néhány hete felszámolási eljárás alatt áll, majd a felszámoló kielégíti a hitelezői igényeket, ha mindenkinek jut. A társaság vezetője hozzánk fordult segítségért. Megállapítottuk, hogy az adós cég valóban fizetésképtelen, és három hete a bíróság elrendelte a felszámolási eljárást, ez a cégközlönyben is megjelent. Tekintettel arra, hogy az adós cég vagyona nem túl nagy, kis remény maradt arra, hogy megbízónk igénye is kielégítésre kerül. Nyomozásba kezdtünk és megállapítottuk, hogy a bútor vásárlásakor az adós cég már fizetésképtelen volt, erre vonatkozóan bizonyítékokat is szereztünk. Az adós cég vezetője pontosan tudta ezt, azt azonban nem tudta, hogy ezzel bűncselekményt követett el, ugyanis ebben az esetben teljes magánvagyonával felel. Az ügyvezető magánvagyonát feltérképeztük, beszereztük a tulajdoni lapokat. Rendőrségi feljelentést tettünk csalás miatt és kértük a nyomozóhatóságot, hogy az adós cég vezetője vagyonát helyezze zár alá. Kezdeményeztük, hogy a polgári jogi igény a büntetőeljárás keretein belül legyen kielégítve. Az eljárás lefolytatásra került, a bíróság döntött a polgári jogi igény kielégítéséről is, így megbízónk kára megtérült.

 

3. Esettanulmány

Egy Dél-Magyarországon működő gazdasági társaság vezetője azt tapasztalta, hogy az utóbbi hónapokban lecsökkent a megrendeléseinek száma, pedig a szolgáltatás színvonala nem változott. A közeli konkurens cég megrendelései szinten maradtak, sőt még növekedtek is. Felkeresett minket és kérte, hogy tárjuk fel ennek okait, és állapítsuk meg, hogy mit csinálnak rosszul, illetve a konkurencia mit csinál jól. Részletes üzleti hírszerző tevékenységünk során megállapítottuk, hogy megbízónk által említett cég kezdeményezésére árkartellbe tömörültek a környék hasonló tevékenységet folytató cégei. Nyilvánvalóvá vált, hogy megbízónk cégét csődbe kívánták juttatni, és ennek érdekében egy dolgozót is beépítettek, aki minden belső információt kivitt. Az általunk feltárt adatok alapján a problémát sikerült megoldani, azóta megbízónk cége jól működik, a megrendelések száma nőtt.

4. Esettanulmány

Az egyik építőipari vállalat vezetője tapasztalta, hogy a "megszokottnál" lényegesen több építési anyag tűnik el, és a dolgozók körében is gyakori a fegyelemsértés. A vezetőnek az is feltűnt, hogy kevesebb tendert nyernek, mert a versenytárgyalásokon az ellenfelek kedvezőbb ajánlatokat tesznek. Nem tudott szabadulni attól a gyanújától, hogy a konkurencia "minden lépéséről" tud. Belső vizsgálatba kezdett, de semmilyen értékelhető, érdemleges eredményre nem jutott. Aggasztotta a helyzet és a rendőrséghez fordult. A rendőrségen tájékoztatták, hogy a lopások vonatkozásában, mint ahogy eddig is, lefolytatják a nyomozást. A dolgozói fegyelemsértések ügyében nincs hatásköre a kapitányságnak, és a "megérzés" is kevés ahhoz, hogy a versenytárgyalások ügyében eljárást indítsanak, azonban érdemleges információ felmerülése esetén, a cég vezetése feljelentést tehet. A vállalat vezetője ekkor keresett meg minket és előadta problémáját. Tevékenységünket a cég biztonsági átvilágításával kezdtük meg, és az alábbiakban felsorolt megállapításokat tettük: A dolgozókat felvételkor nem ellenőrzik.

Az építési területet nem őrzik, csak egy éjjeliőr (nyugdíjas) tartózkodik a helyszínen lakókocsiban. Nincsenek szabályozott vezetési szintek, nem kellően megoldott az ellenőrzés, és a munkaköri leírások elégtelenül tartalmazták az ellenőrzésekkel kapcsolatos vezetői feladatokat. A vállalat dolgozói körében nincsenek biztonsági szintek, szabályozott hozzáférési jogosultságok Az irodában mindenki minden információhoz hozzájuthat, utólag nem ellenőrizhető az információ kiszivárogtatás  A probléma megoldása érdekében végrehajtottuk a dolgozók biztonsági ellenőrzését. Az ellenőrzés során egyes dolgozók lakókörnyezetében nyomára jutottunk eltűnt építési anyagoknak is. Ezekben az esetekben haladéktalanul rendőrségi eljárást kezdeményeztünk. A lopás miatt és egyéb okokból eltávolított dolgozók helyébe felvett új munkaerő már csak szigorú ellenőrzést követően kezdhette meg tevékenységét. Megoldottuk az építési területek őrzését, és javaslatot tettünk a munkaköri leírások módosítására valamint a vezetőknek munkatársaink biztonsági oktatásokat tartottak. Kidolgoztuk a biztonsági szinteket, pontosan meghatároztuk, hogy kinek milyen jogosultsága van a céginformációk megismerésére, a számítógépes hálózaton is szabályoztuk a hozzáférési jogosultságokat. Információ kiszivárgás esetén behatárolhatóvá vált az ahhoz hozzáférő, kezelő személy.

Budapest nélkül a magánnyomozást főtevékenységként végző cégek megoszlása megyénként 2015-ben

Megye Cég száma Grafikon
Bács-Kiskun megye 7
Baranya megye 4
Békés megye 1
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4
Csongrád megye 6
Fejér megye 5
Győr-Moson-Sopron megye 6
Hajdú-Bihar megye 7
Heves megye 0
Jász-Nagykun-Szolnok megye 5
Komárom-Esztergom megye 5
Nógrád megye 0
Pest megye 46
Somogy megye 3
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5
Tolna megye 1
Vas megye 1
Veszprém megye 2
Zala megye 7
Összesen: 115

Kuti László