Nemzetközi együttműködés   
   a szervezet bűnözés ellen   

A nemzetközi együttműködés, mint válasz a szervezett bűnözésre

Világjelenség, így Európában és Magyarországon is jelen van, egyre erősödik, terjeszkedik a szervezett bűnözés, a terrorizmus, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, az illegális migráció. Ennek a jelenségnek megelőzésében, megakadályozásában és nyomozásában a Magyarországi fellépés nem elég. Nemzetközi együttműködésre van szükség. A probléma a rendszerváltást követően exponenciálisan nőtt. A szervezett bűnözés elleni harc legfontosabb eszköze a jogi szabályozás. Tekintsük át először a jogi feltételeket, a meglévő jogszabályokat. Kigyűjtöttem azokat a jogszabályokat melyek ma Magyarországon megteremtik a nemzetközi feltételeit, az igazságügyi együttműködés keretein belül, a szervezett bűnözés elleni harcnak.

A szervezett bűnözés elleni harc szándékolt eszköze a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás átalakítása. E körbe tartozó lényeges módosítás a bűnszervezet fogalmának újbóli meghatározása. A korábban hatályos szabályozás a bűnszervezetet olyan, bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött bűnszövetségnek határozta meg, amely feladatmegosztáson, alá-fölé rendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. A Btk. 137. § 8. pontjának e fogalom meghatározását a 2001. évi CXXI. törvény 19. § (5) bekezdésének módosító rendelkezése folytán új fogalom meghatározás váltja fel. Eszerint a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A fogalomváltás problematikájának részleteivel a Btk. 137. § 8. pontjához fűzött indokolás foglalkozik, ezért itt elégséges arra utalnunk, hogy míg a korábbi szabályozás a bűnszervezetet, mint a bűnszövetség további elemekkel kibővített fajtáját fogalmazta meg, az új fogalom meghatározás ezzel szakít, és a bűnszervezetet - az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépés 1. Cikkében és a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen az ENSZ keretében létrejött Egyezmény 2. Cikkében megfogalmazottakat is szem előtt tartva - önállóan, a bűnszövetségi (egyébként szintén újra meghatározott) fogalomtól függetlenül határozza meg. Ki kell emelnünk, hogy a bűnszervezet és a bűnszövetség fogalma egymástól mindig elkülönítendő, hiszen a módosított Btk. 137. § 7. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A két fogalom meghatározásból láthatjuk, hogy először mindig azt kell vizsgálnunk, hogy létrejött-e bűnszervezet, és a bűnszövetség vizsgálatára csak nemleges válasz esetén kerülhet sor. Más megfogalmazásban: a bűnszervezet mindig kimeríti a bűnszövetség fogalmát, míg fordítva az nem így van.

A büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény 534/A. §-ához írt kommentár világosan fogalmaz:

A szervezett bűnözés elleni eredményes fellépés lehetőségét szolgálja azon rendelkezés, amely szerint azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és a nyomozás során az ügy, illetőleg más büntető ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyésszel, illetőleg a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a feljelentés elutasítására (Be. 175. §) illetve a nyomozás megszüntetésére (Be. 192. §) nem került sor, tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is helye van. A bűnszervezet fogalma a Btk. 137. § 8. pontjának meghatározása szerint három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény indokolása fogalmazza meg azt az irányvonalat, melyet szem előtt tartva lehet a szervezett bűnözés elleni harcot hatékonnyá tenni:

  • A nemzetközivé vált bűnözés, elsősorban a szervezett bűnözés országhatárokat tiszteletben nem tartó térhódítása egyre súlyosabb mértékben fenyegeti az államokat és azok társadalmát. A bűnözéssel szembeni harc, a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a büntetőeljárások lefolytatása, a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtása hosszú idő óta elképzelhetetlen az államok, illetve azok igazságügyi hatóságainak szoros és hatékony együttműködése nélkül.
  • Az államok közötti bűnügyi jogsegély egyik formája a kiadatás, amelynek folytán az egyik állam a területén tartózkodó személyt büntető eljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve más szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés végrehajtása céljából a másik államnak kiadja. Az államok közötti politikai és diplomáciai kapcsolatok által is meghatározott klasszikus kiadatás sok esetben lassú és többszintű eljárás, amelynek során az államok közötti kapcsolattartás diplomáciai úton vagy központi hatóságok útján történik, és a kiadatási kérelem tárgyában végső soron a döntést egy közigazgatási fórum hozza meg. A kiadatás így egyre kevésbé alkalmas eszköz a rendkívüli méreteket öltő - szervezett - bűnözés elleni harcban, egy olyan határok nélküli térségben, mint amilyen az Európai Unió, ahol az államok közötti bizalom és együttműködés mértéke és értéke igen magas.
  • Az Amszterdami Szerződés az Európai Unió céljai közé emelte a „szabadság, biztonság és jog térségének” létrehozását, és ezzel radikális változások előtt nyitotta meg az utat a nemzetközi bűnügyi együttműködés területén is. E folyamat egyik legelső lépéseként az Európai Tanács Tampere-i ülésén döntöttek arról, hogy az Európai Unió tagállamai között a formális kiadatási eljárást el kell törölni, és azt fel kell váltani egy gyors átadási eljárással. Ekkor határozták el, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködésben érvényesülnie kell annak az elvnek, igénynek, miszerint „a bírói határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének kell a büntető ügyekben is az igazságügyi együttműködés alapkövévé válnia”. Ami a kiadatást illeti, a kölcsönös elismerés elvének megvalósítása azt jelenti, hogy minden tagállam igazságügyi hatóságának - meghatározott feltételek mellett - el kell ismernie a másik tagállam kijelölt igazságügyi hatósága által hozzá eljuttatott, valamely keresett személy átadására vonatkozó kérelmét. Ez a jogi megoldás megnyitja az európai bűnüldözési terület határait azzal, hogy megkönnyíti a tagállamok közötti „határokon” átmenően is a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást.

A hazai koordináció és a nemzetközi együttműködés érdekében kiadott jogszabályok:

2000. évi CXXVI. Törvény a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról. A szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése, feltárása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: Központ) a Kormánynak alárendelt, az e törvényben meghatározott, a bűncselekmények felderítésében törvény alapján közreműködő szervek (a továbbiakban: együttműködő szervek) szervezett bűnözés elleni tevékenységét támogató, koordináló, önálló központi hivatal. (2) A Központ a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

  • 1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról.
  • 240/2004. (VIII. 16.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
  • 172/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzésében és az ellene történő fellépésben való együttműködésről szóló, Budapesten, 2002. október 24. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 84/2003. (VI. 19.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya közötti, a terrorizmus, illegális kábítószer-kereskedelem, szervezett bűnözés és más súlyos bűncselekmények elleni fellépésben való együttműködésről szóló, Vilniusban, 1997. március 4-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 28/2003. (III. 11.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jordán Hasemita Királyság Kormánya között a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. szeptember 20-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 153/2002. (VII. 5.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a rendőrségi együttműködésről, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1998. november 4-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
  • 105/2002. (V. 14.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Tunéziai Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Tuniszban, 1998. november 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 67/2002. (III. 30.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-Afrikai Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés, az illegális kábítószer-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények elleni fellépésben történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. május 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 137/2001. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószerek illegális forgalmazása elleni harcban történő együttműködésről szóló, Rabatban, 1999. május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 73/2001. (IV. 27.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, tiltott kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni küzdelemben való együttműködésről szóló, Budapesten, 1996. június 13-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 1/2001. (I. 16.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Kuvaitban, 2000. év április hó 15. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 278/2000. (XII. 29.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Málta Kormánya között a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 2000. május 18-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 180/2000. (XI. 8.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya között a kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. november 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről
  • 146/2000. (VIII. 23.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya között a kábítószerek illegális forgalma, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harcban történő együttműködésről szóló, Londonban, 2000. február 9-én aláírt Egyetértési Nyilatkozat kihirdetéséről.
  • 136/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer illegális forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. év február hó 12. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 36/2000. (III. 17.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szervezett bűnözés megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó információk cseréjéről szóló, Budapesten, 2000. január 13-án aláírt Egyetértési Nyilatkozat kihirdetéséről.
  • 118/1999. (VIII. 6.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. év november hó 11. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 44/1999. (III. 8.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Kairóban, 1996. március 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 172/1998. (X. 21.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között az illegális kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló, Hanoiban, 1998. február 4-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 88/1998. (V. 8.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Varsóban, 1996. május 15-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 74/1998. (IV. 22.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális forgalmazása ellen folytatott harcban való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 73/1998. (IV. 22.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. június 4-én aláírt Megállapodás kihirdetésétől.
  • 10/1998. (I. 28.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Svéd Királyság kormánya között a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények más formái elleni küzdelemben való együttműködés tárgyában kötött, Budapesten, 1997. április 23-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 6/1998. (I. 23.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Rigában, 1997. március 6-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 5/1998. (I. 23.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. május 13-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 181/1997. (X. 17.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Moszkvában, 1997. április 7-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 165/1997. (X. 3.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Nickelsdorfban, 1996. július 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
  • 151/1997. (IX. 16.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. február 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
  • 140/1997. (VIII. 6.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kazahsztáni Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális forgalmazása, a terrorizmus elleni harc területén történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1996. október 7-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
  • 91/1997. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság kormánya között a terrorizmus elleni harcban, a kábítószer és pszichotrop anyagok tiltott forgalma visszaszorításában és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Prágában, 1996. február 16. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 135/1995. (XI. 22.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről.
  • 120/1995. (X. 4.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bűnözés elleni küzdelemben történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről.
  • 15/1995. (II. 22.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Görög Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről és egyéb bűnözési formák elleni fellépésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 135/1994. (X. 26.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 50/1994. (IV. 8.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Spanyol Királyság Belügyminisztériuma közötti együttműködésről a tiltott nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban tárgyú Megállapodás kihirdetéséről.
  • 49/1994. (IV. 8.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Ciprusi Köztársaság Belügyminisztériuma között a terrorizmus, a kábítószerek illegális forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 16/1994. (II. 4.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 64/1993. (IV. 30.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről.
  • 15/1993. (I. 27.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről.
  • 2037/2004. (II. 19.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény jóváhagyásáról.
  • 2210/2003. (IX. 9.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzésében és az ellene történő fellépésben való együttműködésről szóló, Budapesten, 2002. október 24. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2282/2000. (XI. 29.) Korm. Határozat az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény, valamint kiegészítő jegyzőkönyveinek aláírásáról.
  • 2265/2000. (XI. 7.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Málta Kormánya között a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 2000. május 18-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2186/2000. (VIII. 31.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Kuvaitban, 2000. év április hó 15. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2054/2000. (III. 24.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya között a kábítószerek illegális forgalma, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és az illegális migráció elleni harcban történő együttműködésről szóló Egyetértési Nyilatkozat jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2035/2000. (II. 18.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szervezett bűnözés megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó információk cseréjéről szóló Egyetértési Nyilatkozat aláírásáról és kihirdetéséről.
  • 2009/2000. (II. 2.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya között a kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. november 3-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2326/1999. (XII. 15.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Jordán Hasemita Királyság Kormánya között a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. szeptember 20-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2325/1999. (XII. 15.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószerek illegális forgalmazása elleni harcban történő együttműködésről szóló, Rabatban, 1999. május 12-én aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2248/1999. (X. 7.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés, az illegális kábítószer-kereskedelem és más súlyos bűncselekmények elleni fellépésben történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. május 3-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2189/1999. (VIII. 4.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Tunéziai Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Tuniszban, 1998. november 12-én aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2109/1998. (IV. 29.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között az illegális kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló, Hanoiban, 1998. február 4-én aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2025/1998. (II. 13.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális forgalmazása ellen folytatott harcban való együttműködésről szóló, Rómában, 1997. május 13-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2309/1997. (X. 8.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Észt Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. május 13-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2263/1997. (IX. 5.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. június 4-én aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2248/1997. (VIII. 29.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a szervezett bűnözés, a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális kereskedelme, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények más formái elleni küzdelemben való együttműködés tárgyában kötött, Budapesten, 1997. április 23-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2166/1997. (VI. 26.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya által az Oroszországi Föderáció Kormányával, a Litván Köztársaság Kormányával, Románia Kormányával, a Lett Köztársaság Kormányával, valamint Izrael Állam Kormányával kötött, a terrorizmus, a kábítószer és pszichotróp anyagok tiltott forgalma, a szervezett bűnözés elleni harcban és más súlyos bűncselekmények elleni fellépésben való együttműködésről szóló megállapodások jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2083/1997. (IV. 3.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya által a Ciprusi Köztársaság Kormányával, az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormányával és az Osztrák Köztársaság Kormányával, valamint a Kazahsztáni Köztársaság Kormányával kötött, a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló megállapodások jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2027/1997. (II. 12.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Varsóban, 1996. május 15-én aláírt megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről
  • 2291/1996. (X. 31.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1996. április 21. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2290/1996. (X. 31.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a terrorizmus elleni harcban, a kábítószer és pszichotrop anyagok tiltott forgalma visszaszorításában és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Prágában, 1996. február 16. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • Közös nyilatkozat a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Bajor Állam Belügyminisztériuma közötti együttműködésről az általános rendőri együttműködés és a nemzetközi szervezett bűnözés, különösképpen az illegális kábítószer-kereskedelem és az embercsempészet elleni harc területén.
  • 2159/1999. (VII. 8.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer illegális forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. év február hó 12. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2031/1999. (II. 26.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a rendőrségi együttműködésről, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1998. november 4-én aláírt Egyezmény jóváhagyásáról és kihirdetéséről.
  • 2006/1999. (II. 5.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer illegális forgalmazása és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. év november hó 11. napján aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről.

Magyarország számos olyan nemzetközi egyezménynek részese (a bécsi kábítószer egyezmény, a pénzmosás elleni egyezmény, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, a 2003. decemberében aláírásra megnyíló korrupció elleni ENSZ egyezmény tervezete), amely előírja az elkobzás/vagyonelkobzásra vonatkozó jogerős külföldi bírósági határozatok külföldi részes állam megkeresésére történő végrehajtását.

Az Europol és az Eurojust ügynökségeit az uniós tagállamok hozták létre abból a célból, hogy segítsék egymást a szervezett bűnözés elleni nemzetközi harcban. Ez a bűnügyi együttműködés az Európai Unió "harmadik pillére". Az Europol és az Eurojust speciális feladatai felölelik a rendőri szervek, vámhivatalok, bevándorlási hivatalok és igazságügyi szakminisztériumok közötti párbeszéd, kölcsönös segítségnyújtás, közös erőfeszítések és együttműködés területeit. Az Europol 1999-ben kezdte meg teljes működését, míg az Eurojust csak 2002-ben. Mindkét ügynökség a hollandiai Hágában székel. Az Eurojust feltett célja a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények ügyében végzett nyomozás és büntetőeljárás összehangolásának elősegítése, valamint az EU 25 tagállamának nemzeti bűnüldözési hatóságai közötti együttműködés előmozdítása. A hágai székhelyű testület nagy szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészekből és bírákból áll, akik munkáját minden egyes tagállamban helyi kapcsolattartók segítik, és akik megbízatásuk ideje alatt fenntartják a hazájukban betöltött hivatalos pozíciójukat. Az Eurojust fokozza, javítja és meggyorsítja a tagállamok egyedi jogrendszerei és nemzeti bíróságai közötti együttműködést, amelynek köszönhetően lehetőség nyílik a határokon átnyúló bűnesetek elkövetőinek gyorsabb és hatékonyabb elfogására, illetve vád alá helyezésére. Az EU ezen testülete, az Eurojust tagjai kiválóan ismerik, és gyorsan hozzáférnek saját országuk érvényes jogrendszeréhez, a nemzeti hatóságokkal pedig közvetlen kapcsolatok felvételére jogosultak, ezáltal képesek az eléjük terjesztett segítség- vagy egyéb kérelmekre „gyorsan reagálni”.

Az Európai Unióban a bűncselekmények visszaszorítása, a bűnmegelőzés és bűnüldözés főként a tagállamok feladata és felelőssége. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a nemzetközi csalássorozatok, a szervezett bűnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem, a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények azonban olyan bűnözési formák, amelyek az Unió minden tagállamában előfordulnak, és nem ismernek határokat. Ezek ellen a bűncselekmények ellen európai összefogással lehet a leghatékonyabban küzdeni. A tagállamok ezért az összeurópai problémát jelentő súlyos bűncselekményformák elleni közös küzdelem érdekében akcióterveket, stratégiákat állítanak össze. Ilyen a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló akcióterv vagy az EU kábítószer-stratégiája, amelyek összehangolják és egységesítik az uniós tagállamok hatóságainak fellépését. Az egyik legjobban terjedő bűncselekményt kiemeltem és azon keresztül kísérelem meg bemutatni a nemzetközi együttműködés egyik útját.

Az emberkereskedelem egyre terjed Európában. Az Európa Tanács 46 tagállamának kötelessége megvédeni az áldozatok jogait, azáltal, hogy megerősítik Az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről Szóló Európai Egyezmény tervezetét. Tette közzé az Amnesty International és az Anti-Slavery International. A két szervezet akkor tette közzé a felhívást, amikor a kormány-képviselőkből álló Emberkereskedelem Elleni Fellépés Ad Hoc Bizottsága (más néven "a CAHTEH") megkezdte utolsó ülését, melynek feladata az emberkereskedelem áldozatai emberei jogainak megerősítéséről szóló -az emberkereskedelem megelőzését és az elkövetők vád alá helyezésének megelőzését célzó- szerződés szövegtervezetének véglegesítése. A CAHTEH december 7-10-i strasbourgi ülése során megvizsgálja Az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről Szóló Európai Egyezmény tervezet rendelkezéseit, majd azt továbbítja az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának. "Az emberkereskedelem áldozatai szörnyű bűncselekmény elszenvedői. Amennyiben el akarjuk kerülni jogaik további megsértését, és erősíteni kívánjuk az emberkereskedelem elleni harcot, életbevágó, hogy azonosítsuk, és hatékony védelemben részesítsük azokat a nőket, gyermekeket és férfiakat, akik Európa szerte az emberkereskedelem áldozataivá váltak, -tekintet nélkül arra, hogy prostitúciónak vagy egyéb kizsákmányolásnak tették-e ki őket. Az Európa Tanács emberkereskedelemről szóló egyezménye kihagyhatatlan alkalom e célok elérésére"- mondta Mary Cunneen, a rabszolgaság eltörléséért 160 éve munkálkodó Anti-Slavery International igazgatója. "Ezeket az embereket megvásárolják, eladják, elrabolják, hamis házassági- és állás ígéretekkel elcsábítják, megerőszakolják, megkínozzák, embertelenül bánnak velük. A kereskedők gyakran az útlevelüket és személyi okmányaikat is elveszik; szabadságukat korlátozzák. Néhányuk adós rabszolgaságban vergődik; mások egyáltalán nem kapnak fizetést, szó szerint a "tulajdonos" rabszolgái. Sokukat halálosan megfenyegetnek - gyakran a családjukat is -, ha megpróbálnak megszökni vagy felveszik a kapcsolatot a helyi hatóságokkal" - mondta Jill Heine az Amnesty International Jogi Tanácsadója.

"Amennyiben elfogadják a fenti ajánlásokat, az Európa Tanács Egyezménye űrt tölt majd be, hiszen jelenleg nem létezik olyan szerződés, mely átfogóan kötelezi az államokat arra, hogy az emberkereskedelem áldozatai emberi jogait tiszteletben tartsa és védje," - jelentette az Amnesty International és az Anti-Slavery International.

Az Amnesty International és az Anti-Slavery International örömmel üdvözölte az Európa Tanács szándékát, miszerint olyan szerződést hoz létre, amely az emberkereskedelem áldozatai emberi jogainak védelmét biztosítja. A két szervezet azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy a szerződés elérje valódi célját, a jelenlegi (2004. október) szövegtervezetet meg kell erősíteni. A két szervezet e célból közös dokumentumot adott ki "Az Amnesty International és az Anti-Slavery International az Európa Tanács 2004. októberi Az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről Szóló Európai Egyezmény tervezetének megerősítésére vonatkozó ajánlásai" címmel. A két szervezete most arról értesült, hogy az egyezmény-tervezet tárgyalásakor egy új javaslat is napirendre kerül, azok után, hogy az emberi jogi szervezetek nemrég már kidolgozták ajánlásaikat a tervezethez. Az új felvetés azonban nem segíti a kitűzött cél megvalósulását, hanem az Európa Tanács egyezményének sikerét veszélyezteti. A javaslat szerint az új egyezmény az Európai Unió hasonló egyezményének rendelődne alá. "A felvetés veszélybe sodorja az egész Emberkereskedelem Elleni Egyezményt. Úgy tűnik, hogy ezáltal az EU kidolgozhat majd olyan emberkereskedelem-ellenes jogszabályokat, amelyek kevésbé védik az áldozatokat, mint az Európa Tanács dokumentuma. Épp ezért kifejezetten ellenezzük az új javaslatot, amely pontosan ellentétes lenne mindazzal, amit az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 46 tagja már kidolgozott. Az Európa Tanács és az EU inkább közösen dolgozzon azon, hogy minél inkább védjék az emberkereskedelem áldozatainak jogait" - jelentette ki a két szervezet.

A két szervezet többek között arra hívja fel a CAHTEH-t, biztosítsa, hogy ezeket az embereket bűncselekmény áldozataiként kezeljék, hogy ne tartóztassák le, ne vonják felelősségre, és ne emeljenek vádat ellenük azért, mert illegálisan léptek be vagy tartózkodnak adott országban, illetve mert törvénytelen tevékenységben vettek részt, mivel mindez a helyzetük következménye.

  • Tartózkodási státusztól függetlenül biztosítsa a szükséges orvosi, pszichológiai, jogi segítséget és védelmet, nyugodt és biztonságos lakhatást, illetve oktatást az áldozatok -különösen a gyerekek - számára.
  • Minimum 3 hónapot ("Recovery and Reflection period") biztosítson a feltételezett áldozat számára, hogy feldolgozza a megpróbáltatásokat, kikerüljön a kereskedők befolyása alól, és immár biztonságban megalapozott döntést hozzon a jövőjével -beleértve a hatóságokkal való együttműködést- kapcsolatban; az adott állam szabályozza és engedélyezze az áldozat ideiglenes ott tartózkodását.
  • A 3 hónapos időszak után - szükség és kockázati tényezők szerint - minimum 6 hónap megújítható és állandó tartózkodási engedélyt biztosítson az áldozat számára.
  • Biztosítsa, hogy az áldozatokat nem adják ki egyetlen országnak sem, amennyiben ez az áldozat életét veszélyezteti, illetve nagy az esély újabb hasonló jellegű bűncselekményre.
  • Biztosítsa az áldozat helyreállításhoz való jogát - a kártérítést beleértve -, függetlenül attól, hogy az üzért azonosították, letartóztatták vagy emeltek-e vádat ellene.
  • Amennyire csak lehetséges próbálja elvágni az emberkereskedők menekülési lehetőségeit.
  • Az államokat segítő független szakértő testületet hoz létre nyílt kiválasztással, mely terepszemléket tart, így rendszeresen ellenőrzi, és jelentést készít arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak az államok; továbbá megvizsgálja a kollektív panasztételeket.

Háttér: Nem csupán az Amnesty International és az Anti-Slavery International szólalt fel a kérdéssel kapcsolatban, 30 ország több mint 170 egyéb NGO-ja csatlakozott. A hónap elején beadták azt a nyilatkozatot, mely az Európa Tanács Miniszterek Tanácsát arra buzdítja, hogy erősítse meg Az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről Szóló Európai Egyezmény tervezetét. A szerződés-véglegesítési folyamat hamarosan véget ér. Valószínű, hogy az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa a CAHTEH ülését követően Az Emberkereskedelem Elleni Európai Egyezmény tervezet szövegét az Európa Tanács Parlamentje (PACE) elé terjeszti, mely 2005. január végéig véleményezi a szerződést. A Vélemény figyelembevétele után, az Európa Tanács 46 tagországa valószínűleg 2005. márciusában fogadja el Az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről Szóló Európai Egyezményt, a szerződést pedig 2005. májusában, az Európa Tanács Állam- és Kormányfőinek Harmadik Találkozóján írhatják alá.



Kuti László