A pénzmosás elleni küzdelem   

Úgy vélem, hogy a leghatásosabb szó, mely érzékletesen fejezi ki a talán a „világjelenség”, mert Európában és Magyarországon is jelen van, egyre erősödik, terjeszkedik a szervezett bűnözés, a terrorizmus, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, az illegális migráció. A szervezett bűnözői körök a bűncselekményekből befolyt „piszkos pénzt” igyekeznek tisztára mosni. Ennek a jelenségnek megelőzésében, megakadályozásában és nyomozásában a Magyarországi fellépés nem volt kellőképpen hatékony. A probléma a rendszerváltást követően exponenciálisan nőtt. Egyébként a nemzetközi nyomás is arra késztette a törvényhozást, hogy hatékonyan lépjen fel e szervezett bűnözésből befolyt „piszkos pénz” tisztára mosása ellen. 2001. évben Magyarország felkerült az OECD mellett működő „Financial Action Task Force” (Pénzmosás Ellenes Akciócsoport) röviden FATF pénzmosási listájára. Erre a „feketelistára” azok az országok kerültek fel, akiket e szempontból nem tartottak együttműködőnek. Ez a tény, illetve a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények, sürgős és azonnali törvényalkotási feladat elé állították a magyar törvényhozást. 2003-ban végre megszületett a pénzmosási törvény.

Álláspontom szerint igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy 2003. évet megelőzően a rendszerváltó kormányok nem tettek semmit. Az azonban tény, hogy a megtett intézkedések közel sem bizonyultak elegendőnek, főként nemzetközi vonatkozásban. E dolgozat csak a „felszín karcolására lehet alkalmas” illetve arra, hogy egy-egy témával felszínesen, nem a dolgok mélyére hatolva foglakozzék. A terrorizmus elleni „háború” egyik legfontosabb eszköze a pénzmosással szembeni hatékony fellépés. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan definiálható a pénzmosás fogalma? Pénzmosásnak tekintendő a különféle bűncselekmények elkövetéséből származó pénzeszközöknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosása. A terrorizmusellenes törvény megalkotásán túl új pénzmosási törvény megalkotására volt szükség, mely – mint ahogy a bevezetőben említettem – 2003-ban megszületett.

A pénzmosásról szóló 2003. évi XV. törvény törvény hatálya alá kerülve a pénzmosást megakadályozó rendelkezések alkalmazására (pl. ügyfél-azonosítás) kötelesek:

  • pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatók,
  • a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet folytatók,
  • a biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet folytatók, az árutőzsdei tevékenységet folytatók,
  • a postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytatók,
  • az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytatók, a könyvvizsgálói tevékenységet folytatók,
  • a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytatók,
  • a játékkaszinót működtetők,
  • a nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedők, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítők,
  • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működők,
  • az ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végzők

A pénzforgalom jelentős része készpénzben bonyolódik. Ennek nyomon követését szolgálja az a szabály, amelynek értelmében az államhatárt átlépő személy, amennyiben a birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint, valuta, utazási csekk, nemzetközi postautalvány feladóvevénye, átruházható értékpapír, illetve pénzpiaci eszköz van, köteles ezt a tényt bejelenteni és az azonosító adatait, valamint a birtokában lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatósággal írásban közölni. A törvény hatálya alá tartozó, fent felsorolt szolgáltatók az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű ügyleti megbízás teljesítését megelőzően kötelesek az ügyfelet, illetve annak meghatalmazottját, valamint a rendelkezésre jogosult személyt azonosítani. Az azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Pénzmosásra utaló adat, tény felmerülésekor az értékhatár elérése nélkül is kötelező az ügyfél azonosítás.

Az azonosításkor az ügyfél köteles arra a személyre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára eljár (tényleges tulajdonos). Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Nyilatkozatok hiányában a szolgáltató szervezet az ügyleti megbízás teljesítését megtagadja. Az azonosítással kapcsolatos részletszabályokat a törvény tartalmazza. Pénzváltási tranzakció esetén háromszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összeghatárhoz kapcsolódik az ügyfél azonosítására vonatkozó kötelezettség. 2002. január 1-jét követően kizárólag hitelintézet (bank, szakosított hitelintézet, takarékszövetkezet, hitelszövetkezet) és a hitelintézet ügynöke folytathat pénzváltási tevékenységet.

A jelenleg folyó uniós egyeztetések szerint további szakmákra is kiterjesztenék a jelentési kötelezettséget. Az ügyvédek és a műkereskedők után elképzelhető, hogy jövőre a 15 ezer euró (3,75 millió forint) feletti készpénzfizetés bejelentését minden szakmára és szolgáltatásra is ki szeretnék terjeszteni. Minden eddiginél keményebb fellépést szorgalmaznak az uniós tagállamok a pénzmosás ellen. Ennek érdekében az unió további megszorításokat léptetne életbe, mégpedig hamarosan. A most folyó bizottsági egyeztetéseken olyan előterjesztés készül, amely egyértelműen szabályozza a pénzmosás gyanújára vonatkozó bejelentési kötelezettséget, továbbá kiterjeszti az ügyben érintett szakmák körét is. Ezek szerint a jövőben minden 15 ezer eurónál nagyobb készpénzes tranzakció automatikus bejelentést von majd maga után, legyen szó termékvásárlásról vagy szolgáltatásról. A bizottság tervei szerint a pénzügyi szolgáltatókon, ingatlanforgalmazókon, műtárgykereskedőkön és ügyvédeken kívül a jövőben valamennyi kereskedőnek és szolgáltatónak kötelessége lesz a bejelentés, amennyiben a készpénzes tranzakció meghaladja a fenti mértéket. A pénzmosás elleni harc kezdetén, vagyis 1994-ben még csak a pénzügyi szolgáltatókat kötelezték erre, majd fokozatosan bővült a kör. Tavaly nyár óta a magyar műtárgykereskedők és az addig eredményesen "ellenálló" ügyvédek is jelezni kénytelenek a nagy értékű, azaz a kétmillió forintot (8000 eurót) meghaladó készpénzes tranzakciókat. Érdekes módszert alkalmaznak egyébként a franciák, akik egyszerűen megtiltották a 15 ezer euró feletti készpénz be-, illetve kifizetéseket.

A jelentésre kötelezett kör kibővítését az indokolja, hogy ma már egyre kifinomultabb módszerekkel "fehérítik" ki a bűnözéssel, kábítószer-kereskedelemmel, prostitúcióval és szerencsejátékokkal szerzett pénzeket. A sürgős fellépést a terrorizmus elleni keményebb fellépés is motiválja. Nem véletlenül, hiszen a pénzmosásból származó összegek jelentős része terroristacsoportok finanszírozását szolgálja. A szigorítás ugyanakkor nem változtatja meg a jelenlegi gyakorlatot. A bankkártyával és átutalással továbbított pénzekről nem kell bejelentést tenni senkinek sem, hiszen ezek könnyen lenyomozhatók. Ezt gyorsan szeretné fogadni az Európai Parlament. Ezt követően a tagországoknak 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy bevezessék a szigorításokat. A pénzmosás elleni tervezet előkészítésében részt vesz a magyar küldöttség is. Meg kell jegyezni, hogy a magyar rendőrség jelenleg sem képes kivizsgálni az egyre hatalmasabb mennyiségben érkező pénzmosási bejelentéseket. A tavalyi év első felében 8000 bejelentésnek kellett utána járniuk, míg tavalyelőtt egész évben 13 ezer ügyet jelentettek a hatóságoknak. A pénzmosás elleni osztály létszámát megnövelték, de a heti 300-400 bejelentés kivizsgálása még így is nehéz feladat mindamellett, hogy a bejelentések csak töredékéből indult büntetőeljárás. A pénzintézeti bűncselekmények nemzetközi tapasztalatai igen szerteágazók, és tanulságosak. Az euró bevezetésekor a legnagyobb kihívás a pénzhamisítás megelőzése, illetve kiküszöbölése volt. Az olasz rendőrség külön központot hozott létre, ahol minden erre vonatkozó információt összegyűjtöttek, feldolgoztak, és ennek révén hatékonyabban tudtak fellépni a hamisítók ellen. Németországban - főként az egyesülés utáni időszakban hamis befektetési lehetőségekkel károsítottak meg sok ügyfelet. Magyarországon a fiktív átutalások okoztak jelentős anyagi károkat. Az egyik megoldás lehet olyan technikai módszerek alkalmazása, amelyek elrettentik a bűnözőket, mint például a monitoring rendszer.

Persze a pénzintézeteknek főként azt kell eldönteniük, hogy mit tartanak szokatlan tranzakciónak, majd az ügyfelek szegmentálását kell elvégezni a pénzügyi viselkedésük alapján. Ezután már el lehet kezdeni a pénzmosás elleni védekezés konkrét banki informatikai rendszerének kialakítását, amelynek fontos része az adattárház: a számlaadatok, tranzakcióadatok, feketelisták. A megfelelő informatikai rendszerrel már hatékonyan lehet elemezni a gyanús tranzakciókat, vagyis - végső fázisként - kimutatásokat, statisztikákat, ismétlődő mintákat összeállítani a tranzakció-sorozatban. A szervezett bűnözés elleni harc eredményeként több országban született törvény arról, hogy a pénzintézeteknek milyen kötelezettségeik vannak a pénzmosás elleni küzdelemben, így ennek eredményeként azonosíthatóvá válnak a pénzmosásban részt vevő gyanús ügyfelek. A pénzintézeteknél világszerte ugyanazok a kérdések merülnek fel a pénzmosás elleni megoldás keresése során. A megoldás tulajdonképpen az ügyfelekben rejlő kockázatok ismeretében rejlik, azaz abban, hogy a bankok mennyire alaposan ismerik ügyfeleiket, vagy miként tudják őket még jobban megismerni. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy a pénzmosás elleni küzdelem integrálódjon a csalásfelderítéssel, a vállalati kockázatkezeléssel és az ügyfélkapcsolat-kezeléssel. A pénzmosás elleni küzdelemben fontos szerep jut az olyan szoftvermegoldásoknak, amelyek képesek a gyanús tevékenységek kiszűrésére, illetve a pénzmosás három fázisának azonosítására, illetve nyomon követésére. Ez a három fázis:

  • a placement - a nem egyenes úton szerzett pénz bejuttatása a bankrendszerbe törvényesnek tűnő tranzakciókon keresztül (például betétek);
  • a layering - több tranzakció felhasználása, gyakran több pénzintézet és letét bevonásával, a nyom eltüntetése érdekében;
  • az integráció (integration) - a pénz átalakítása valamilyen legális formává (például letétnyugta révén) az elhelyezés és a megforgatás után.

Az Európai Uniós elképzelések szerint három módon észlelhetőek pénzmosás gyanús esetek:

  • Prediktív szabályok levezetése és optimalizálása. Igen sok operatív pénzmosás-felderítési rendszer az egyedi tranzakciókat/alkalmazásokat szabályrendszerekkel veti össze, majd egy numerikus értéket rendel hozzá. Az értékek összessége adja meg a "gyanússági szintet". Azonban ezek a szabályrendszerek nem teljesen pontosak, ezért a valódi pénzmosási esetek feltárásainak száma alacsony, míg a hamis riasztások száma túl magas. Adatbányászati technikák alkalmazásával azonban olyan új modellek (szabályok) kialakítására van lehetőség, amelyek hozzáadhatóak a scorecardhoz, és elősegítik pénzmosási esetek pontosabb azonosítását.
  • Scoring. Nagy adatállományokon végzett adatbányászati eljárásokkal olyan modelleket lehet kialakítani, amelyekkel előre jelezhetők a potenciális pénzmosási esetek. A historikus adatokon történő alkalmazásukkal pedig olyan pénzmosási esetek kerülhetnek napvilágra, amelyek nem derültek ki a múltban elvégzett vizsgálatok során.
  • Pénzmosási hálózat elemzése. A pénzmosók, tranzakciók és számlák között általában nagyon összetettek az összefüggések, ám adatbányászattal könnyedén feltárhatóak. Például a gyanús számlatulajdonosok sajátosságainak elemzésével feltárható, ha ugyanabba a fiókirodába járnak, ugyanazzal az ügyintézővel bonyolítják ügyleteiket, stb.

Összegezve:

A “pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz eredetének azonosíthatóságát és legális forrásból származónak tünteti fel. A pénz illegális eredetének elfedésére a bűnözők többféle módszert alkalmaznak. Ilyen módszerek, pl. a pénz többszöri bankközi átutalása, a készpénzes tranzakciók, a valós, vagy fiktív gazdasági tevékenységek, amelyek során az elkövetők gazdasági társaságok felhasználásával próbálják meg legalizálni bűnös úton megszerzett vagyonukat. A Btk. 303.§-a szerint, aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy az eredetét, illetőleg valódi természetét eltitkolja, vagy elleplezi, illetve az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt nyilatkozattétel során a pénzügyi szolgáltató szervezettel vagy vámhatósággal hamis adatot közöl, büntettet követ el és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Pénzmosás bűncselekményét követi el az is, aki az említett anyagi javakat magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, értékesíti, az anyagi javakkal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha az anyagi javak eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást üzletszerűen vagy bűnszervezet tagjaként pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, hivatalos személyként, ügyvédként követik el. Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az említett bejelentési kötelezettségének

gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező bűncselekmények különösen a:

  • kábítószer-kereskedelem,
  • illegális fegyverkereskedelem,
  • gépkocsi lopás,
  • embercsempészet,
  • prostitúció, leánykereskedelem,
  • gazdasági bűncselekmények, valamint az
  • adócsalás, korrupció

A fogalom ismeretéhez hozzátartozik az a tény is, hogy a pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, vagyis azt mindig megelőzi valamilyen a büntető törvénybe ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tehát tisztára mosni próbálják. A korábbiakban nagyon egyszerűen megfogalmazott pénzmosásnak három jól elkülöníthető fázisa lehet, melyek eredményeként “tiszta pénz” keletkezik. A három fázis viszont nem törvényszerűen követi egymást, illetve csupán egy fázis alkalmazásával is elkövethető a pénzmosás, így a fázisok alábbi megkülönböztetésének célja, hogy megkönnyítsék a pénzügyi szolgáltató szervezetek számára a felismerés lehetőségét.

Az elhelyezés

A bűncselekményből származó készpénzt a bűnözők jellemzően bankba, bankokba viszik be, ahonnan rövid időn belül belföldre vagy külföldre kívánják továbbíttatni, esetleg más valutára váltják át. Az elhelyezés lehetőségei:

  • A bűnözők sokszor számukra és a hatóságok számára is teljesen ismeretlen (büntetlen előéletű), gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több banknál fizessék be. Az idegen személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért.
  • Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak.
  • E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző, vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják.
    • A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését követően a pénzt oly módon helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne.
    • Intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek stb.) megszerzése, és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket “piszkos” jövedelmeikkel vegyítik.
    • Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, melyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze sincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenően eleget téve irányítsák, és mossák a pénzt.

  • Ez a fázis az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti különböző pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásának elrejtése, elbújtatása. Ennek során a bűnös - mosandó -vagyont oly módon kell elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzőjének személyétől, hogy végül ezekre vizsgálat során se lehessen következtetni.
  • Lehetőségek:

    • Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez;
    • A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok igénybevétele;
    • Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok;
    • Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása;
    • A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása.

A bűnös úton megszerzett tőkének gazdaságba történő visszaáramoltatását jelenti, melynek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származónak tűnik. Az integrálás következhet az első két fázis után is, de az is elképzelhető, hogy a bűncselekményből származó vagyont egyszerűen befolyatják a legálisan alapított vállalkozásba, és ott, mint bevételt tüntetik fel a könyvelési adatok meghamisítása során, abból a korábban leírtaknak megfelelően adót fizetnek stb. Legegyszerűbb lehetőség, hogy egy étterem, amely naponta 100-200 vendéget fogad 500 vendég ellátását könyveli el, illetve ennek megfelelő összeget visz be a pénztárba.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény hatálya kiterjed mindazon pénzügyi szolgáltató szervezetre, amely a Polgári törvénykönyv 685.§ c.) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a Magyar Köztársaság területén:

  • pénzügyi szolgáltatási,
  • kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
  • postai pénzforgalmi közvetítői,
  • biztosítási,
  • biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói,
  • befektetési szolgáltatási,
  • kiegészítő befektetési szolgáltatási,
  • befektetési alapkezelési,
  • ingatlanközvetítői, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet folytat, továbbá
  • játékkaszinót működtet, továbbá
  • kétmillió forint, vagy azt meghaladó értékű ingóságokkal - így különösen nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, díszműáruval - kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti, amennyiben az ellenérték kiegyenlítésére készpénzben kerül sor; továbbá
  • önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tevékenységet végez.

A felsorolt pénzügyi szolgáltató szervezetek ügyfeleire, vezetőire, valamint alkalmazottaira, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjára, illetőleg segítő családtagjára terjed ki a Törvény hatálya, mely két utóbbi kategóriákba tartozókra azonosítási és bejelentési kötelezettséget ró. A pénzmosás elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a jogi szabályozás. Az alábbi táblázatban felsorolom azokat a jogszabályokat melyek a pénzmosás elleni küzdelem eszközei lehetnek.

2004. évi XXIX. törvény Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról
2004. évi XXII. törvény A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról
2003. évi CXXX. törvény Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
2003. évi CXXII. törvény A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosításáról
2003. évi LX. törvény A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről
2003. évi XV. törvény A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
2002. évi LIV. törvény A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről
2002. évi XLIX. törvény Az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről
2002. évi XXXI. törvény A Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetéséről
2001. évi CXX. törvény A tőkepiacról
2001. évi LXXXIII. törvény A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről
2000. évi XXXVII. törvény A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, valamint Argentína, Brazília, Bulgária, Chile és Szlovákia által Párizsban, 1997. november 21-én elfogadott - a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló - Egyezmény kihirdetéséről
1998. évi XXXIV. törvény A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról
1998. évi XIX. törvény A büntetőeljárásról
1996. évi CXII. törvény A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
1995. évi LXV. törvény Az államtitokról és a szolgálati titokról
1994. évi XXIV. törvény A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
1991. évi XXXIV. törvény A szerencsejáték szervezéséről
1978. évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyvről
1989. évi 2. törvényerejű rendelet A takarékbetétről
240/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
240/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, Pekingben, 2003. augusztus 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
2/2004. (I. 5.) Korm. rendelet A pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról
172/2003. (X. 28.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés megelőzésében és az ellene történő fellépésben való együttműködésről szóló, Budapesten, 2002. október 24. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről
153/2002. (VII. 5.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a rendőrségi együttműködésről, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Brüsszelben, 1998. november 4-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet A pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről
105/2002. (V. 14.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Tunéziai Köztársaság Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Tuniszban, 1998. november 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
59/2002. (III. 29.) Korm. rendelet A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 299/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
8/2002. (I. 28.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács között a bűnözés elleni harcban való együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. február 5-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
299/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról
297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet A pénzváltási tevékenységről
287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet A letéti jegyről
285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet A kötvényről
284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet A dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet A pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről
137/2001. (VII. 27.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a nemzetközi szervezett bűnözés és a kábítószerek illegális forgalmazása elleni harcban történő együttműködésről szóló, Rabatban, 1999. május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
278/2000. (XII. 29.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Málta Kormánya között a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 2000. május 18-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről
180/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya között a kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. november 3-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről
88/1999. (VI. 16.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a belügyi együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről
181/1997. (X. 17.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Moszkvában, 1997. április 7-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
165/1997. (X. 3.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Nickelsdorfban, 1996. július 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
135/1995. (XI. 22.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
74/1994. (V. 10.) Korm. rendelet A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról
16/2003. (IV. 18.) BM rendelet Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
15/1994. (VII. 14.) BM rendelet A rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről
5/2004. (II. 12.) PM rendelet A befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről
55/2002. (XII. 30.) PM rendelet A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról
20/1998. (VII. 22.) PM rendelet A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről
2/1995. (II. 22.) PM rendelet A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről
7/2004. (III. 24.) AB határozat A köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján - dr. Bihari Mihály, dr. Harmathy Attila, dr. Kukorelli István és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Czúcz Ottó, dr. Kiss Lászlón és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírók különvéleményével meghozta a következő
13/2001. (V. 14.) AB határozat A köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján - dr. Kukorelli István alkotmánybíró párhuzamos indokolásával - meghozta a következő
24/1998. (VI. 9.) AB határozat Jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő ítéletet
370/B/1998. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
444/B/1999. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
112/B/1993. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
1302/B/1993. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
110/2003. (X. 27.) OGY határozat Országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására
96/2000. (XII. 11.) OGY határozat A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról
1003/2002. (I. 21.) Korm. határozat A pénzmosás elleni fellépés koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről
2213/2004. (VIII. 30.) Korm. határozat Magyar küldöttség részvételéről az ENSZ Közgyűlés 59. ülésszakán
2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat A terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól
2101/2004. (IV. 28.) Korm. határozat A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggésben egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozáshoz kapcsolódó intézkedésekről
2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
2286/2002. (IX. 26.) Korm. határozat A pénzmosás megakadályozásáról és a terrorizmus anyagi támogatása elleni további intézkedésekről
2027/2002. (II. 1.) Korm. határozat Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról
2298/2001. (X. 19.) Korm. határozat A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvényjavaslattal összefüggő feladatokról
2009/2000. (II. 2.) Korm. határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és Írország Kormánya között a kábítószerek illegális forgalmazása, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1999. november 3-án aláírt Megállapodás jóváhagyásáról és kihirdetéséről
2196/1998. (IX. 9.) Korm. határozat Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Intézkedéseket Értékelő Szakértői Bizottság (PC-R-EV) 1998. október hónapban Magyarországon megtartásra tervezett helyszíni értékelésével kapcsolatos feladatokról
2003/8. Nemzetközi Szerződés a belügyminisztertől A Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti, Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodásnak (2001. évi LXXXIX. törvény) a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti, Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodással (2002. évi XXXI. törvény) módosított és kiegészített egységes szerkezetbe foglalt szövege
14/1999. (BK 10.) BM utasítás A Belügyminisztérium Vezetői Információs Rendszerének nemzetközi vonatkozású működtetéséről
1/2004. (ÜK. 1.) LÜ utasítás Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás módosításáról
6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetéséről
Tájékoztató A Kozma Sándor emlékére 2001. évben meghirdetett tudományos pályázaton díjazottak, elismerésben részesültek
2/2003. (ÜK. 12.) LÜ körlevél A legfőbb ügyész számára történő jelentéstételi kötelezettségről szóló 2/2002. (ÜK. 3.) LÜ körlevél módosításáról
2/2002. (ÜK. 3.) LÜ körlevél A legfőbb ügyész számára történő jelentéstételi kötelezettségről
6/2003. (ÜK. 6.) LÜ főov. körlevél Az új vádképviseleti (V) lapok bevezetéséről
7/2002. (ÜK. 12.) LÜ főov. körlevél Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szabályainak módosításáról
2/2002. (ÜK. 4.) LÜ főov. körlevél Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szabályainak módosításáról
1/1999. (ÜK. 3.) LÜ főov. körlevél Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szabályainak módosításáról
1/1997. (ÜK 2.) LÜ főov. körlevél 3/1997. (ÜK 11.) LÜ főov. körlevél Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szabályainak módosításáról
7002/2004. (PK. 12.) PM irányelv Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szabályainak módosításáról
7001/2004. (PK. 8.) PM irányelv A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatókról szóló 7002/2003. (PK. 8.) PM irányelv, 7003/2003. (PK. 8.) PM irányelv, 7004/2003. (PK. 8.) PM irányelv, valamint a 7005/2003. (PK. 8.) PM irányelv módosításáról
7005/2003. (PK. 8.) PM irányelv A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatókról szóló 7002/2003. (PK. 8.) PM irányelv, 7003/2003. (PK. 8.) PM irányelv, 7004/2003. (PK. 8.) PM irányelv, valamint a 7005/2003. (PK. 8.) PM irányelv módosításáról
7004/2003. (PK. 8.) PM irányelv A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatókról
7003/2003. (PK. 8.) PM irányelv A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatókról
7002/2003. (PK. 8.) PM irányelv A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatókról
Közös nyilatkozat A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Bajor Állam Belügyminisztériuma közötti együttműködésről az általános rendőri együttműködés és a nemzetközi szervezett bűnözés, különösképpen az illegális kábítószer-kereskedelem és az embercsempészet elleni harc területén
8001/2004. (IK. 4.) IM tájékoztató A nemzetközi vonatkozású büntető ügyek intézéséről
KüM közlemény Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló Megállapodás, valamint az EGT Kibővítési Megállapodás közleményként történő közzététele
PM pályázati felhívás A könyvviteli szolgáltatást végzők 2003. évi továbbképzésére
Az adatvédelmi biztos közleménye A személyes adatok védelméről
Országos Rendőr-főkapitányság közleménye A Rendőrség szolgálati titokköri jegyzékéről
Tájékoztató A közigazgatási szakvizsga új követelményrendszeréről
MeHVM közlemény A Kormány 2002. II. félévi munkatervéből származó jogalkotási feladatok jegyzékéről
BK 172. szám A BK 104. és BK 109. számú állásfoglalások módosítása
BK 169. szám A bűncselekmények megnevezéséről szóló BK 1. számú állásfoglalásnak a BK 118., 152. és 169. számú állásfoglalásokkal módosított, ill. kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt szövege.
BK 104. szám Az üzletszerűen elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló - cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény. Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha
BK 1. szám A bűncselekmények megnevezéséről
Kollégiumvezetők álláspontja A Btk.-t módosító novella (a 2001. évi CXXI. tv.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos jogértelmezési kérdésekben
8001/2003. (AEÉ 2.) APEH tájékoztató Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programhoz kapcsolódó adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségekről
KOMMENTÁR A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényhez
KOMMENTÁR A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvényhez
KOMMENTÁR A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez
KOMMENTÁR A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez

A fentiekben említett egyik bevételi forrása a szervezett bűnözői köröknek az adócsalás, mely feltárása az egyik hatékony eszköze lehet a pénzmosás elleni küzdelemnek.

Nézzük meg, hogy Magyarországon hogy alakult az adócsalás 2002-től:

Adó-, társadalombiztosítási csalás

Eljáró szerv 2002 2003 2004
Főváros 295 546 504
Baranya megye 478 155 188
Bács-Kiskun megye 243 271 189
Békés megye 305 395 169
Borsód-Abaúj-Zemplén megye 230 165 107
Csongrád megye 267 255 381
Fejér megye 117 341 346
Győr-Moson-Sopron megye 192 106 59
Hajdú-Bihar megye 423 227 208
Heves megye 253 312 80
Komárom-Esztergom megye 237 244 84
Nógrád megye 277 232 246
Pest megye 10 6 1
Somogy megye 200 97 142
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 271 185 151
Jász-Nagykun-Szolnok megye 284 378 191
Tolna megye 147 119 166
Vas megye 98 143 76
Veszprém megye 148 198 95
Zala megye 154 148 143
v.29 Központi szervek 70 581 253
Nemzeti Nyomozó Iroda 0 0 147
összesen: 4.699 5.104 3.926

Forrás:ERÜBS BORSZ2.LIS



A statisztikai adatokat megtekintve valóban hatékony eszköze az APEH ellenőrzés az adócsalás feltárásának. Azonban az is megfigyelmehő, hogy az adócsalások száma 2004-ben csökkent. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a szervezett bűnözés, más módszerek felé tendál a piszkos pénzek tisztára mosása érdekében. A másik ok lehet, hogy - az uniós adószámmal rendelkezők visszaigényléseinek ellenőrzése lekötötte a revizori kapacitások nagy részét. Ezért csökkent másfél milliárd forinttal a felfedezett csalások értéke. Az Európai Únióban alkalmazott hatékony eszközök átvétele, a jogharmonizáció egyre nagyobb jentőséggel bír.



Kuti László